Ahogyan minden egyes palack bornak, furmintnak vagy olaszrizlingnek megvan a maga egyedülálló története, úgy magának a borkészítésnek és fogyasztásnak is évezredekre visszanyúló történelme van, számos hajmeresztő sztorival tűzdelve.
Évezredekre nyúlik vissza a borok eredete
A vízen kívül a bor az az ital, amelyet ősidők óta fogyasztanak a különböző népek. A legrégebbi bizonyíték a borivásra az időszámításunk előtt 6000 körülről való. A bort, ahogyan ma is, már az ősi civilizációkban is gyógyhatású italként tartották számon. A szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek számos eredetet tulajdonítanak. A Biblia szerint Noé ültetett először szőlőt és készített bort. A kutatók szerint az első nagy bortermelők az ókori egyiptomiak voltak. A régészeti kutatások szerint a bortermelés a mai Törökország és Irán területén kezdődött, onnan terjedt el Európában, majd a világ többi pontján, olyan kiváló szőlőfajtákból, mint a rajnai rizling vagy a szürkebarát.
Halálos bűn volt a nőknek bort inni
Bár ma már szerencsére mindenféle engedély nélkül ihat bort egy nagykorú hölgy, ez nem volt mindig így. Gondoljunk csak bele, milyen pech lenne, ha nem ihatnánk meg kedvünkre bármikor egy-egy pohár finom furmintot, olaszrizlinget, rajzani rizlinget vagy éppen szürkebarátot. Az ókori Rómában azonban a nők számára tilos volt a borfogyasztás. Ha netalán rajta kapták őket, a férjeknek joguk volt megölni a feleségüket emiatt.
Mérgezett bor teremtette a koccintás hagyományát
A koccintáskor használatos „Egészségedre!” kifejezés kialakulása is évezredekre nyúlik vissza. Az ókori Görögországban ugyanis a házigazda nagyvonalúan elsőként kóstolta meg a vacsora vendégek előtt a felszolgált bor, saját magán megbizonyosodva arról, hogy a bort nem mérgezték meg, és vendégei nyugodtan ihatnak belőle.
Kétezer éve tökéletesítjük a borainkat
A Kárpát-medence területén a rómaiak már a honfoglalás előtt is termesztettek szőlőt. A honfoglaló magyarok tovább vitték ezt a tevékenységet. Az egyház, a királyok és a földesurak kedvenc italává váltak a különféle borok, majd az 1800-as évek végén megkezdődött a bortermelő szőlőfajták nemesítése Magyarországon. Azóta számos szőlőfajta tett szert világhírre, köztük a többek között nálunk honos furmint, szürkebarát, olaszrizling és rajnai rizling.
